Az egyesület alapszabálya:

A HATÁRŐR HAGYOMÁNYŐRZŐK BARÁTI TÁRSASÁGA

ALAPSZABÁLYA

Elhatározva a Határőr Hagyományőrzők Baráti Társasága létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:

  1. §.

Az egyesület adatai

1.)     Az egyesület neve: Határőr Hagyományőrzők Baráti Társasága, rövidített elnevezése: HHBT            

3.)     Az egyesület székhelye: 9483. Sopronkövesd, Liliom utca 10.

4.)      Az egyesület jogi személy.

5.)     A szervezetben végzett munka – mind a tagok, mind pedig a tisztségviselők részéről­ önkéntes

6.)     Egyesület jelvénye: Kör alakú, körben: HATÁRŐR HAGYOMÁNYŐRZŐK BARÁTI TÁRSASÁGA felirat. A jelvény közepén nemzeti szín mezőben levélkoszorúval körülvett határkő

7.)     Az egyesület alapító tagjainak nevét és lakóhelyét tartalmazó tagnévsor az alapszabály 1. számú mellékletét képezi.

8.)        Az egyesület honlapjának címe: https://www.facebook.com/hatarorhbt

2. §.

Az egyesület céljai, tevékenysége

  1. Határrendészeti és a Határőrség integrációját követő rendészeti értékek megóvása
  2. Határőr hagyományok megőrzése, melynek keretében elősegíti a határőr közgyűjtemények működtetését, ereklyéinek, relikviának gyarapítását, a közéletben történő aktív felhasználását, segíti a határőr és határrendész megemlékezéseket, a határőr hősök emlékének kegyelet teljes megőrzését. A Határőrség védőszentje – Szent László – napi megemlékezések szervezésében és végrehajtásában való részvétel.
  3. Határőrség történelmi emlékeinek megőrzése-ápolásával elő kívánja segíteni az állampolgárok hazafias elkötelezettségét a rendvédelem pozitív értékeinek elterjesztését.
  4. Erősíteni kívánja a határőr, határvadász és határrendész szolgálatot korábban teljesítő hivatásos, köztisztviselői, és sorállomány összetartozását, a szolidaritás, a bajtársiasság és az együvé tartozás tudatát, a létrehozott értékek közös vállalását, megőrzését és gyarapítását, lehetőséget biztosít a bajtársi kapcsolatok fenntartására, az egymással történő találkozásokra, a közös emlékek felelevenítésére és gyarapítására.
  5. Határőrség szervezetének ismertetése, működésének bemutatása statikus és interaktív bemutatókkal. A határőr jelképek, írott és íratlan történelmi emlékek felelevenítése, ismeretterjesztő és kulturális tevékenység.
  6. Felkérésre részvétel a rendvédelmi és államigazgatási szervezetek rendezvényein.
  7. Határőrségi emlékhelyek védelmében és hozzáférhetővé tételében való részvétel, azok megismertetése. A Határőrség hősi és szolgálati halottai nyughelyeinek felkutatása, sírjaik megóvása.
  8. Katonai és rendvédelmi értékek ápolása

Az Egyesület tagjai a rendezvényeken a Határőrségnél, illetve elődeinél valaha rendszeresített és az Egyesület jelvényével ellátott egyenruhát viselhetik. A kegyeleti megemlékezéseken díszőrséget ellátók, illetve koszorút vivők egyenruhát viselnek. 

3. §.

Az egyesület működésére vonatkozó általános szabályok

  1. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt, illetve azoktól támogatást nem kér, nem fogad el.
  • Az Egyesület a működési kiadásait a tagdíjakból, tagjai vagy mások önkéntes adományaiból és egyéb bevételekből fedezi. Adomány csak akkor fogadható el, ha az nem sérti az Egyesület önállóságát, nem befolyásolja függetlenségét.
  • Az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.     

4. §.

Tagdíj

1.)        Az egyesület tagjai vagyoni hozzájárulásként tagdíjat fizetnek. A tagdíj összege 1 000,- Ft/hó, amelyet a megalakuláskor a nyilvántartásba vételt elrendelő végzés jogerőre emelkedésétől számított 8 napon belül, ezt követően havonta minden hónap 16-áig befizeti a házipénztárba, vagy az egyesület számlájára.

Az egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag tagdíjfizetési kötelezettségét első ízben a belépést követő hónap 16. napjáig, majd ezt követően minden hónap 16. napjáig köteles teljesíteni.

5. §.

A tagsági jogviszony keletkezése

  1. Az Egyesület tagsága rendes tagokból, pártoló tagokból és tiszteletbeli tagokból áll
  2. Az Egyesület rendes tagja lehet az a természetes személy, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki elfogadja az Egyesület Alapszabályát és belépési nyilatkozatban vállalja, hogy tevékenyen részt vesz annak munkájában, valamint fizeti a tagdíjat. A rendes tagsági viszony az Egyesület alapításakor a belépési nyilatkozat kitöltésével, a tagdíj befizetésével és a közgyűlés döntésével keletkezik. Ezt követően a tagsági viszonyba történő kerülésről – a belépési nyilatkozat kitöltése és a tagdíj befizetése után –, az elnökség dönt.
  3. Pártoló tag lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az Egyesületet anyagilag vagy eszmeileg támogatja. A pártoló tag felvétele a rendes tagokra vonatkozó szabályok szerint történik. A pártoló tag tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, de tisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik. Egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel. Tagdíjfizetési kötelezettsége nincs.
  4. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet minden olyan természetes vagy jogi személy, aki vagy amely az Egyesületet célkitűzéseinek megvalósításához rendkívüli módon hozzájárul, aki az élet különböző területein szerzett széles körű tapasztalatait az Egyesület munkájában hasznosítani tudja, és elősegíti  a magyar határőrizet és határrendészet múltjának megőrzését. A tiszteletbeli tag tanácskozási joggal részt vehet a Közgyűlésen, de tisztségre nem választható, szavazati joggal nem rendelkezik. Tagdíjfizetési kötelezettsége nincs, egyebekben jogai és kötelezettségei megegyeznek a rendes tagok jogaival és kötelezettségeivel. A tagfelvételről az elnökség javaslatára a közgyűlés határoz.

6. §.

1. A tagsági jogviszony megszűnik:

a./ A tag kilépésével.

b./ A tag halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével.

c./ A tag kizárásával.

2.       A tagsági jogviszonyát a tag az egyesület elnökségéhez címzett írásbeli nyilatkozatával bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A tagsági jogviszony a nyilatkozatának az elnökséghez történő megérkezése napján szűnik meg.

3.       Az elnökség nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel kizárhatja az egyesület tagjai közül azt a tagot, aki jelen alapszabály rendelkezéseit vagy a közgyűlés határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

A kizárási eljárást bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére az elnökség folytatja le. A kizárási eljárásban a tagot az elnökség ülésére igazolható módon meg kell hívni, azzal a figyelmeztetéssel, hogy a szabályszerű meghívása ellenére történő távolmaradása az ülés megtartását és a határozathozatalt nem akadályozza. Az ülésen biztosítani kell számára a védekezési lehetőséget. Az ülésen a tag képviselővel is képviseltetheti magát. A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. Az elnökség a kizárásról szóló határozatot a tagkizárási eljárás megindulásától számított 30 napon belül meghozza és 8 napon belül igazolható módon közli az érintett taggal.

A kizárt tag a kizárást kimondó elsőfokú elnökségi határozat ellen, a kézbesítéstől számított 15 napon belül az egyesület közgyűléséhez fellebbezéssel élhet. A fellebbezés beérkezését követően az elnökségnek haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belüli időpontra össze kell hívnia a rendkívüli közgyűlést. A közgyűlés nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel dönt. A közgyűlés határozatát annak meghozatalakor szóban kihirdeti és 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli az érintett taggal.

7.§.

A tagok jogai

1.)     Az Egyesület rendes tagja jogosult:

         a./ az egyesület tevékenységében részt venni.

         b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni.

c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

         d./ az egyesület irataiba betekintetni.

         e./ arra, hogy az egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.

          f) a tisztségviselők visszahívásának kezdeményezésére.

g) a tisztségviselők és az egyesület szerveinek tevékenysége ellenőrzésének kezdeményezésére.

 A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egy szavazattal rendelkezik.

2.)     Az egyesület pártoló- és tiszteletbeli tagja jogosult:

         a./ az egyesület tevékenységében részt venni

         b./ az egyesület szolgáltatásait igénybe venni

         c./ a közgyűlésen részt venni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni

8. §.

A tagok kötelezettségei

1.)       Az egyesület rendes tagja:

          a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

          b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.

          c./ Köteles az egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó  előírásait, rendelkezéseit betartani.

d./ Választott tisztségét legjobb tudása szerint betöltse;

e./ Tanúsítson az Egyesületi tagságához méltó, etikus magatartást.      

f./ Köteles a lakcímét, elérhetőségét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.

2.)     Az egyesület pártoló tagja:

a./ Nem veszélyeztetheti az egyesület céljának megvalósítását és az egyesület tevékenységét.

   9.§.

Az Egyesület tisztségviselői

Az Egyesület tisztségviselőinek feladata, hogy az egyesület céljainak megfelelően szervezzék, irányítsák és képviseljék az egyesület tevékenységét, gondoskodjanak a közgyűlés határozatainak végrehajtásáról. Feladatuk ellátása során kapcsolatot tartanak az érintett rendvédelmi szervek képviselőivel.

Az Egyesület tisztségviselője: az a tag, aki választás útján a tagság érdekében, annak bizalmával önként segíti az Egyesület céljainak és feladatainak megvalósulását.

A tisztségviselőnek jelölésekor nyilatkoznia kell a jelölés elfogadásáról és a tisztséggel járó összeférhetetlenségről, melyet a megbízatás időtartama alatt is vizsgálni kell.

A tisztségviselő e minőségében törekedni köteles a tagok többségi álláspontját megismerni, jogos érdekeiket tevékenysége során minden törvényes eszköz felhasználásával képviselni.

A tisztségviselő választással kapja megbízatását.

A tisztségviselő megbízatása öt évig, illetve a testület megbízatásának lejártáig – de legfeljebb öt évig – tart,ha pedig a megbízatása meghatározott feladatra szólt, annak befejezéséig – de legfeljebb öt évig – tart.

Tisztségre jelölni (szavazólistára felvenni) csak azt a tagot lehet, aki a jelölést írásban ill. helyben (szóban) elvállalta és kijelenti, hogy a tisztség ellátásában összeférhetetlenség nem áll fenn. A szóban tett nyilatkozatot jegyzőkönyvbe kell foglalni.

Az tekinthető megválasztottnak, aki a leadott érvényes szavazatok több mint a felét megkapta. Ha a tisztségre egyetlen jelölt sem kapta meg a többséget, megismételt szavazást kell tartani. A megismételt szavazáson azok a jelöltek vehetnek részt, akik az előző szavazáson a leadott érvényes szavazatok legalább 10 %-át megszerezték. Ez esetben azt kell megválasztottnak tekinteni, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.

 1.)Az Egyesület tisztségviselői:

          a.) az elnök,

b.) két elnökségi tag.

c.) három felügyelőbizottsági tag

2.) a tisztségviselő megbízatása megszűnik:

a.)   a határidő elteltével,

b.)   lemondással,

c.)   visszahívással,

d.)   ha megszűnik az a szervezet, ahol a megbízatását kifejti,

e.)   a tisztségviselő halálával.

A lemondás: a tisztségviselő megbízatásáról bármikor lemondhat. A tisztségviselő lemondása esetén az ügyek és a rábízott vagyon átadásáról, illetve az elszámolás elkészítéséről köteles gondoskodni.

A visszahívás: A visszahívásról a megválasztó testület egyharmadának Elnökséghez benyújtott indokolt írásbeli indítványa alapján a közgyűlés dönt, titkos szavazással 50% + 1 fő igen szavazattal.

A tisztségviselő megbízatásával kapcsolatban hozzátartozójával anyagi elszámolási viszonyba nem kerülhet.

A szavazatok megszámlálásában nem vehet részt, aki a visszahívásban érintett. 

10.§.

Az egyesület szervei

1.)       Az egyesület szervei:

a.) Közgyűlés

b.) Elnökség

c.) Felügyelő bizottság

A közgyűlés

2.)     A közgyűlés az egyesület döntéshozó szerve.

3.)     A közgyűlés hatáskörébe tartozik:

a.) az alapszabály módosítása;

b.) az egyesület megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása;

c.) a vezető tisztségviselő megválasztása, visszahívása;

d.) az éves költségvetés elfogadása, a tagdíj megállapítása;

e.) az éves beszámoló – ezen belül az ügyvezető szervnek az egyesület vagyoni helyzetéről szóló jelentésének – elfogadása;

f.) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő az egyesülettel munkaviszonyban áll;

g.) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet az egyesület saját tagjával, vezető tisztségviselőjével vagy ezek hozzátartozójával köt;

h.) a jelenlegi és korábbi egyesületi tagok és a vezető tisztségviselők elleni kártérítési igények érvényesítéséről való döntés;

i.) döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal.

4.)     A közgyűlés évente legalább egy alkalommal ülésezik.

5.)     A közgyűlést az elnökség legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

          Ha a közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.

          A közgyűlési meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, a közgyűlés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy a szavazásra jogosult tagok álláspontjukat kialakíthassák. A meghívónak tartalmaznia kell továbbá a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyszínét és időpontját, és az arra történő felhívást, hogy a megismételt közgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes lesz, ha azt az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra hívják össze.

         A közgyűlési meghívót az egyesület székhelyén és honlapján nyilvánosságra kell hozni.

          A közgyűlési meghívó kézbesítésétől vagy közzétételétől számított 3 napon belül a tagok és az egyesület szervei az elnökségtől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. A napirend kiegészítésének tárgyában az elnökség 2 napon belül dönt. Az elnökség a napirend kiegészítését elutasíthatja vagy a kérelemnek helyt adhat. Döntését, továbbá elfogadás esetén a kiegészített napirendi pontokat minden esetben annak meghozatalától számított legkésőbb 2 napon belül igazolható módon közli a tagokkal.

     Ha az elnökség a napirend kiegészítése iránti kérelemről nem dönt, vagy a kérelmet elutasítja, úgy a közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában, azzal, hogy a szabályszerűen nem közölt napirenden szereplő kérdésben csak akkor hozható határozat, ha a részvételre jogosultak legalább háromnegyede jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.         

6.)     Az elnökség köteles a közgyűlést haladéktalanul összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

a.) az egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

b.) az egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

c.)az egyesület céljainak elérése veszélybe került.

Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az egyesület megszüntetéséről dönteni.

7.)     A közgyűlés határozatképes, ha azon a leadható szavazatok több mint felét képviselő szavazásra jogosult részt vesz. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell.

8.)      A közgyűlés megnyitását követően elsődlegesen meg kell állapítani a határozatképességet, vagyis az aktuális taglétszámhoz képest a megjelent és szavazásra jogosult tagok számát. A közgyűlés a napirendi pontok tárgyalását megelőzően egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással megválasztja a levezető elnök személyét, továbbá a jegyzőkönyvvezető és két jegyzőkönyv hitelesítő személyét, valamint szükség esetén a két fős szavazatszámláló bizottságot.

9.)      A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint – ha az alapszabály a képviselő útján történő részvételt lehetővé teszi – képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét, és – ha a tagokat nem azonos számú szavazat illeti meg – a tagot megillető szavazatok számát. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

            A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza

            a.) az egyesület nevét és székhelyét;

            b.) a közgyűlés helyét és idejét;

            c.) a közgyűlés levezető elnökének, a jegyzőkönyvvezetőnek, a jegyzőkönyv hitelesítőjének a nevét;

            d.) a közgyűlésen lezajlott fontosabb eseményeket, az elhangzott indítványokat;

            e.) a határozati javaslatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól     tartózkodók számát.

            A jegyzőkönyvet a jegyzőkönyvvezető és a közgyűlés levezető elnöke írja alá, és két erre          megválasztott, jelen lévő tag hitelesíti.

10.)    A tagok határozatukat a határozatképesség megállapításánál figyelembe vett szavazatok többségével hozzák meg. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a.)   akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b.)   akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c.)   aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d.)   akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e.)   aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

f.)    aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

11.)   A közgyűlés határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában –  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az egyesület alapszabályának módosításához, az egyesület egyesüléséhez és szétválásához a közgyűlés háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges. Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.

12.)    A közgyűlési határozatokat a levezető elnök a közgyűlésen szóban kihirdeti és az érintett tag(okk)al a határozat meghozatalát követő 8 napon belül írásban, igazolható módon is közli a határozatnak az egyesület honlapján történő közzétételével egyidejűleg.

.

Az elnökség

13.)   Az elnökség az egyesület elnökből és 2 elnökségi tagból álló ügyvezető szerve, amely dönt mindazon kérdésekben, amelyet jogszabály vagy alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

14.)   Az elnökség tagjait a közgyűlés választja 5 év határozott időtartamra.

Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:

a./ a megbízás időtartamának lejártával;

b./ visszahívással;

c./ lemondással;

d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;

e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;

f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.

A vezető tisztségviselő megbízatásáról az egyesülethez címzett, az egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha a jogi személy működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.

15.)   Vezető tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Ha a vezető tisztségviselő jogi személy, a jogi személy köteles kijelölni azt a természetes személyt, aki a vezető tisztségviselői feladatokat nevében ellátja.

A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő aki  közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont).  Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

16.)      Az egyesület vezető tisztségviselői:

          Az egyesület elnöke:

Keresztes Csaba,  Anyja neve: Csigó Olga Sarolta, Lakóhelye: 9483 Sopronkövesd, Liliom utca 10.

          Az elnökség tagjai:        

-dr. Huiber Tibor, Anyja neve: Novák Anna, Lakóhelye: 9730 Kőszeg, Erdészház utca 24.

          -Anga András, Anyja neve: Kalinics Mária Magdolna Zsuzsanna, Lakóhelye: 7400 Kaposvár, Petőfi utca 62.

Az egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.

          A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.

A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.

17.)   Az elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;

b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;

c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;

d./ az egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;

e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az egyesület szerveinek értesítése;

f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;

g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;

h./ a tagság nyilvántartása;

i./ az egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;

j./ az egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;

k./ az egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; és

l./  a tag felvételéről való döntés.

m/döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal

18.)    Az elnökség üléseit szükség szerint, de évente legalább két alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök  legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).

         Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.

19.)   Az elnökség határozatát  egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.

         A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,

a)    akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a jogi személy terhére másfajta előnyben részesít;

b)    akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

c)    aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

d)    akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az egyesületnek nem tagja;

e)    aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

          f)      aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben.

                                                                  A  Felügyelő Bizottság

A felügyelő bizottság 3 főből áll. Tagjait a Közgyűlés választja 5 évre. A felügyelőbizottság elnökét a felügyelőbizottság tagjai maguk közül választják.

A felügyelő bizottság tagja az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták. Nem lehet a felügyelő bizottság tagja, akivel szemben a vezető tisztségviselőkre vonatkozó kizáró ok áll fenn, továbbá aki, vagy akinek a hozzátartozója a jogi személy (az egyesület) vezető tisztségviselője. A felügyelő-bizottsági tagság megszűnésére, a vezető tisztségviselői megbízás megszűnésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni, azzal, hogy a felügyelő-bizottsági tag lemondó nyilatkozatát a jogi személy vezető tisztségviselőjéhez intézi.                                                        

A felügyelő bizottság ellenőrzi:

a.) az egyesület működését, gazdálkodását;

b.) a pénzügyi, számviteli rendre vonatkozó szabályok betartását;

c.) az alapszabály megtartását;

d.) Kezdeményezi az elnöknél az egyesület legfőbb szervének rendkívüli összehívását, és javaslatot tesz annak napirendjére, ha megítélése szerint a tisztségviselők (elnökség) tevékenysége jogszabályba, az alapszabályba, illetve ha a közgyűlés határozataiba ütközik, vagy egyébként sérti az egyesület vagy a tagok érdekeit;

e.) Köteles megvizsgálni a legfőbb szerv ülésének napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a legfőbb szerv kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik;

f.) Írásbeli jelentést készít a számvitelről szóló 1991. évi XVIII. törvény (a továbbiakban: számviteli törvény) szerinti beszámolóról a közgyűlés részére.

Megvizsgálhatja, illetve betekinthet az egyesület könyveibe és irataiba.

A felügyelő bizottság feladata ellátásához: az elnökségétől felvilágosítást, adatot kérhet,

A felügyelő bizottság tagjai tevékenységükért csak a közgyűlésnek tartoznak felelősséggel, és részükre csak a közgyűlés adhat utasítást.

A felügyelő bizottság tevékenységét a hatályos jogszabályok szerint végzi, ügyrendjét maga állapítja meg.

Ha a felügyelő bizottság indítványára – annak megtételétől számított harminc napon belül – nem hívja össze az elnök a közgyűlést, a határidő eredménytelen eltelte után erre a felügyelő bizottság is jogosult.

Haladéktalanul értesíti a törvényességi felügyeletet ellátó szervet, ha az arra jogosult szerv a törvényes működés helyreállítása érdekében szükséges intézkedéseket nem teszi meg.

A felügyelő bizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel is megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzés megosztása nem érinti a felügyelő bizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelő bizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze.

A felügyelő bizottság testületként jár el. A felügyelő bizottság határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van; határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.

A felügyelő bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye. A felügyelő bizottság üléseit a felügyelő bizottság elnöke hívja össze és vezeti. Tanácskozási joggal részt vesznek az elnökség ülésein.

11.§.

Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület tartozásaiért kizárólag saját vagyonával felel. Az Egyesület tagja – a tagdíj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával nem felel. A közgyűlés feladata a működőképesség fenntartása és a fenyegető fizetőképtelenség esetén a hitelezők érdekeinek szem előtt tartásával intézkedések meghozatala, illetve kezdeményezése.

1.) Az Egyesület vagyoni eszközei

 Az Egyesület bevételei:

a.) tagdíj, melynek mértékét évente előre a Közgyűlés állapítja meg;

b.) költségvetési támogatás;

c.) az államháztartás alrendszereiből közszolgáltatási szerződés ellenértékeként szerzett bevétel;

d.) más szervezetektől, illetve magánszemélyektől kapott adomány;

e.) befektetési tevékenységből származó bevétel;

f.) a személyi jövedelemadó meghatározott részének az adózó rendelkezése szerint kiutalt összege;

g.) az a.) – f.) pontok alá nem tartozó egyéb bevétel.

2.) Az Egyesület pénzeszközeinek felhasználása

Az Egyesület kiadásai:

a.) az alapcél szerinti tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek (temetési virág, koszorú, kerekévfordulósok köszöntése, baráti találkozók, kirándulások, összejövetelek költségei, stb);

b.) szervezet szerveinek, szervezetének működési költsége (ideértve az adminisztráció költségeit, és az egyéb felmerült közvetett költségeket), valamint a többi tevékenységhez használt inmateriális javak és tárgyi eszközök értékcsökkenési leírása (utazási költségek, levelezés, irodatechnikai kiadások, papír, másolás, patron, számítógép üzemeltetés kiadásai, újság előfizetés, szövetségi tagdíj, stb.);

c.) az a.) – b,) pontok alá nem tartozó egyéb költség.

Az Egyesületnek az alapcél szerinti tevékenységéből, illetve egyéb bevételeit és költségeit, ráfordításait (kiadásait) elkülönítetten kell nyilvántartani. Az Egyesület pénzeszközeinek célszerű felhasználására éves költségvetést készít.

 A következő évre szóló költségvetést és az előző év gazdálkodásáról szóló beszámolót az elnök terjeszti a Közgyűlés elé jóváhagyás végett.

Az Egyesület nyilvántartásaira a reá irányadó könyvvezetési szabályokat kell alkalmazni. Az Egyesület a működéséről, vagyoni, pénzügyi és jövedelmi helyzetéről az üzleti év könyveinek lezárását követően az üzleti év utolsó napjával, illetve a megszűnés napjával, mint mérlegfordulónappal a jogszabályban meghatározottak szerint köteles beszámolót készíteni. Az üzleti év azonos a naptári évvel. Az üzleti év a megalakulás, illetve megszűnés évében térhet el a naptári évtől. A mérleg fordulónapja – a megszűnést kivéve – december 31-e. A beszámoló formáját az Egyesület által folytatott tevékenység, az éves összes bevétel (az alapcél szerinti tevékenység és a gazdasági-vállalkozási tevékenység összes bevételének) nagysága, valamint a könyvvezetés módja határozza meg. Az Egyesület könyvvezetése egyszeres rendszerű, magyar nyelvű és forintban történik.

Az Egyesület beszámolója tartalmazza: a mérleget, az eredmény-kimutatást.

Az Egyesület köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét az adott üzleti év mérlegfordulóját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni. Az Egyesület ezen kötelezettségének a civil szervetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényben meghatározott módon tesz eleget.

Az Egyesület megszűnése esetén vagyonáról a közgyűlés rendelkezik. Az Egyesület Alapszabálya vagy a törvény eltérő rendelkezése hiányában a jogutód nélkül megszűnt egyesület – hitelezői igények kielégítése után – megmaradt vagyonát az egyesülési jogról, a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló törvényben meghatározott célra kell fordítani és az ott megjelölt módon kell nyilvánosságra hozni.

Az Egyesület gazdálkodása

Az Egyesület gazdálkodásának pénzügyi alapjait a tagdíjak és egyéb bevételek képezik. A rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználását az Egyesület éves költségvetése határozza meg. A gazdálkodás szabályait az Egyesület Gazdálkodási Szabályzata és Számviteli Politikája tartalmazza.

1.) Tagdíj mértéke

A tagdíj megállapítása az Egyesület közgyűlésének a hatásköre.

2.) A befolyt tagdíj felhasználása

A befolyó összes tagdíjat az Egyesület elnöksége jogosult felhasználni a közgyűlés által elfogadott éves költségvetési tervnek, az Egyesület Gazdálkodási Szabályzatának és a Számviteli Politikájának megfelelően.

12.§.

Az Egyesület működésének felügyelete

1.) Az adóellenőrzést az állami adóhatóság, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzését az Állami Számvevőszék, az állami vagy önkormányzati költségvetésből, illetve

2.) a nemzetközi forrásból juttatott támogatások felhasználásának ellenőrzését a külön jogszabály szerinti szervezet, a működés feletti törvényesség ellenőrzését pedig a reá irányadó szabályok szerint az ügyészség látja el.

13.§.

Záró rendelkezések

Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.

Ezt az Alapszabályt az Egyesület közgyűlése 2019. március 11-én fogadta el.

Kelt: Budapest, 2019 év. Március hó 11. napján